1 2 3 4

	Harmai Gábor	214	2010.09.03. 23:15:35
	Válasz erre
	Válasz Bennó 213. üzenetére: A Wescott & Hortot a lenti linkről nyugodtan földolgozhatjátok, ha találtok mellé jogtiszta magyar fordítást. Addig meg egy linket adhatnátok rá.

	Bennó	213	2010.09.02. 18:22:11
	Válasz erre
	Üdv! A "Linktár"-ban a Wikikönyvekbe mutató link elavult, mert a WK illetékesei végre-valahára törölték jelzésünkre az anyagot, miután bebizonyosodott, hogy sajnos jogtisztán nem lehet közölni se a Csiát, se a Nestlé–Alandot. Az a hivatkozott lap tehát immár üres.

	Harmai Gábor	212	2010.08.28. 14:35:34
	Válasz erre
	Sziasztok! Találtam egy érdekességet a baptista kollégák munkájában, amit Ti pl. a linktárunkból kiindulva, Anthony J. Fisher szövegelemzésében találtok meg, de sok más helyen is megjelent, így a Baranyi László által hirdetett, letölthető "The Word" programban is. Aszongyák, a Mt 26,45-ben, Jézus Getsemani kertbeli virrasztása kapcsán a "Καθεύδετε λοιπὸν καὶ ἀναπαύεσθε" szöveg nem imperativusz, ahogyan általában fordítjuk, hanem egyszerű indicativus praesens. Vagyis nem "alutjatok tovább és nyugodjatok!" hanem "alszotok tovább és nyugszotok." Namost, morfológiailag mindkettő lehet, de mivel a következő versben egy elentétes értelmű imperativusz következik: "ἐγείρεσθε - Keljetek föl" igazából az indicativus a meggyőzőbb. Krisztus Urunk pusztán megállapítja, kijelentő módban, hogy tanítványai korábbi fölszólítása ellenére alszanak. Azt hiszem, fontos. Két ellentétes értelmű imperativusz egymás után a gyengeség és a hezitálás jele volna, márpedig Urunk ezért az óráért jött, pontosan tudja, mi miért történik. Szóval engem meggyőztek a kollégák, a következő frissítéskor átállítom indicativusra ezt a helyet.

	Harmai Gábor	211	2010.08.20. 09:43:49
	Válasz erre
	Kedves Fölhasználók, bocsánat a rendszerünk nyári leállásaiért, a honlap egy nyáron szünetelő intézmény szerverén található jelenleg, így a karbantartások napokig húzódtak. Azt remélem, hogy tanév során nem lesznek zűrök, jövő nyárra pedig kitalálunk valamit. A leállások kapcsán újra fölvetődött egy OFF-line verzió szükségessége. Ezzel az a bánatom, hogy onnantól, hogy kiadtuk, karban is kell tartani: arra nincs mód, hogy egyszerűen a munka alapját képező ACCESS adatbázist letölthetővé tegyük, mert egyrészt nem túl felhasználóbarát, tele van pl. Visual Basic makrókkal, másrészt tartalmaz nyilvánosságra nem hozható anyagokat is, így továbbra is a Nestlé-Aland 27 teljes szövegét. Egy lebutított, és a minimálisan szükséges makrókkal ellátott adatbázis közzététele technikailag nem lehetetlen, de a frissítések miatt kéthavonta újra meg kellene csinálnom, és a vállalkozásunkra fordítható munkaidőmet szívesebben fordítom közvetlenül a Szentírás elemzésére, hiszen az Acs továbbra is adósságunk, és az evangéliumok számos fejzete is.

	Harmai Gábor	210	2010.06.27. 22:46:22
	Válasz erre
	Válasz kozzak 209. üzenetére: Engedd meg, hogy szakkönyvekhez irányítsalak. Németeknél Theologisches Wörterbuch im Neues Testament, vagy egyszerűbb a Bauer, nálunk nagyjából mindaz, amit a rövidítésjegyzékben fölsorolok. Ajánlom még a Korintusi levél kommentárjait. Szerintem a Biblia legfontosabb megállapítása a kérdésről, hogy ma még csak tükör által, homályosan látunk, akkor pedig majd színről színre (vö. 1Kor 13) Ezzel Szent Pál elzárkózik egy filozófiailag egzakt antropológiától, hiszen azt mondja, az erre való vágyunk csak az örökkévalóságban fog teljesülni. Persze Pál ennél többet is mond: van egy tükör a kezünkben. A tükör a jelenben hitelesen átélt szeretet. (vö. 1Kor 13,4-től) Ez az az emberi képességünk, ami valamit megmutat Istenről. A Bibliai antropológiának a legfontosabb kiindulópontja, hogy van bennünk egy képesség, ami visszatükrözi Istent. Számomra úgy tűnik, ez az az emberi vonás, amit a Szentírás más szövegei görögül pneumának neveznek. A szó fordítása azért nehéz, mert teljesen nyilvánvaló, hogy a pneuma szoros kapcsolatban van, ha ugyan nem azonos az agapéra, az önfeláldozó szeretetre való képességünkkel, viszont magyar nyelven ezt a képességet nem a szellemhez, hanem a lélekhez szoktuk kötni.

	kozzak	209	2010.06.27. 11:56:48
	Válasz erre
	Válasz Harmai Gábor 35. üzenetére: Üdv. Olvasgattam itt a szellem-lélek körüli témában. Sok kérdés fogalmazódott meg bennem. Mi a különbség a szellem és a lélek között? Sőt a Biblia szövege alapján van-e különbség az ember szelleme és Isten szelleme között? Különbözik-e a lélek és a szellem? Tulajdonképpen mi a lélek? Mi a szellem? Ha kapok választ előre is köszönöm.

	Harmai Gábor	208	2010.06.24. 15:24:03
	Válasz erre
	Fícsör! Fícsör! Fícsör! No, elszántam magam az adatbázis frissítésére. Legfőbb újdonság, hogy a Mt evangélium most már a 21. fejzetig készen van. Ezen kívül kijavítottam egy halom hibát, ami nem túl látványos, és Béla lent tárgyalt ötlete is megkapta a jól megérdemelt lábjegyzetet. Föltettem az e-book új kiadását is. A törzsszövegben semmi nem változott, viszont egy újabb helyen jeleztem az utószóban, hogy a web-oldalunkon tudatosan eltérek a könyvtől.

	Harmai Gábor	207	2010.06.11. 21:18:35
	Válasz erre
	Válasz BBela 206. üzenetére: Kedves Béla, javaslom, olvasd el, amit alant írtam a levelezőlisták értelméről és értelmetlenségéről, meg pl. a szerzői jogi kérdésekről. Ez a lista probléma- ill. gondolatfölvetésre való, arra nemigen, hogy problémáknak végére járjunk, hiszen miután végére jártunk, jönnek az újabb kérdések, és ez az egész elmerül a virtuális szemétben. Emiatt ha most kiharcolod, hogy fölcsapjak néhány kommentárt, és megalapozott véleményt alakítsak ki a kérdésről, akkor azt már le is kellene írnom, de az lényegében plágium lenne. Írd le Te! Azért magyar nyelven is jelentek meg elfogadható kommentárok, meg erről a konkrét kérdésről külföldiül is elég olyan 5-6 oldalt olvasni. Becsülettel a lenti lábjegyzetet tudom fölkínálni, arra már most is jó, amit összeszedtél. Tartalmilag fölvetem, hogy az Általad talált Róm 7,24-25 inkább ellenérv, hiszen az "engem" szót éppenséggel szembeállítja a "szóma"-val ill. a "nousz" szót a szarx-szal, és ilyen módon a szarx-ot éppenséggel az emberi szellem ellen forduló valóságként mutatja be, noha a "pneuma"-szó kétségtelenül nem kerül elő.

	BBela	206	2010.06.08. 18:04:44
	Válasz erre
	Az ApCsel 2,17-ben található „szarx” tanulmányozása közben kaptam egy nagyon szép magyarázatot. „És lesz az utolsó napokban - ezt mondja az Isten -, kitöltök az én Szellememből minden hústestre… (szarx, esendő, Isten céljai számára alkalmatlan emberre), és prófétálnak a fiaitok és leányaitok és ifjaitok lát(om)ásokat látnak, és öregeitek álmokat álmodnak.” Az esendő emberek ez után az isteni beavatkozás után, megváltoznak, alkalmassá válnak a szellemi feladatokra, úgymint: prófétálás, isteni álmok magyarázata. A Szent Lelket nem érdemeikért kapják. Vagyis a változásuk, nem saját elhatározásukból, akaraterejükből történik meg, hanem isteni csoda hatására. Ez a dolog, azt hiszem, nem mond ellent a Róma 8,8 kijelentésének: Róm 8,8 „mert, akik (hús)testben vannak, Istennek tetszését nem képesek elnyerni.” (Ezért Isten megváltoztatja őket, hogy nem legyenek a hústest elveszett állapotában.) Továbbá, választ ad a Róm 7,24-25-ben feltett kérdésre. „én nyomorult ember, ki ragad ki engem a halál e testéből?”

	BBela	205	2010.06.08. 16:13:22
	Válasz erre
	De feltételezem, hogy, ha a LXX-ben jobban vájkálnánk, akkor nem is lenne olyan szokatlan, hogy az ember egész személyiségére a "szarx"-szal utalnak.

	BBela	204	2010.06.08. 14:20:00
	Válasz erre
	"és az ember egészét a "szarx"-szal leírni " vö. Csel 2,17/17

	Harmai Gábor	203	2010.06.07. 21:34:50
	Válasz erre
	Válasz BBela 202. üzenetére: Vagy az Újszövetségben Ananiás és Szafira. Értem a logikádat, de azért meggyőzve csak nem vagyok. Két emberi pneuma említése után bevezetés nélkül váltani a Isten pneumájára, és az ember egészét a "szarx"-szal leírni az túl sok szokatlanság így együtt. Mondanám, hogy így ketten megbeszéltük, egy gondolatkísérletet, és egy ennek megfelelő lábjegyzetet megér a dolog, a döntéshez irodalmazni kellene.

	BBela	202	2010.06.07. 09:56:57
	Válasz erre
	BSc teológus végzetttségem van nekem. De a görög és héber nyelv ismeretét sajnos nem tudtam elsajátítani. Kinek-kinek különféle ajándéka van. A nyelvtan abszolút nem megy, görög betűket és egy két szót még csak-csak... De azzal tisztában vagyok, hogy mint bármely más nyelvben, egy szónak az adott szövegkörnyezetben más-más jelentése lehet. Sajnos az angollal is csak nagyon nehezen boldogulok, így idegennyelvű olvasmányokat, csak nehézkesen tudom megérteni. Maradnak a magyar források. Szerencsére ezek száma is növekszik. Ezért fordultam hozzátok, mert látom, hogy eléggé alapos vizsgálatokat folytattok, és korrekt módon, mindenféle előzetes, előítélettől mentesen próbáljátok a szöveget értelmezni. A fenti 1Kor 5 igerésze azért kérdeztem rá, mert a gyakorlati tapasztalatok alapján idokoltnak tűnik számomra mind a kétféle értelmezés. A 2. variáció, az Ószövetségből, Ákán bűne hasonló módon értelmezhető. Vagyis a közösségben lévő meg nem vallott bűn, romboló erejű. Viszont, alapelvnek tartom, hogy a gyakolat nem indokolthat, egy tanítást, csak alátámaszthat. A tanításokat a biblai szövegből szabad levezetni vagy alátámasztani. Ha nem gond, akkor máskor is megkeresnélek hasonló, gyakorlati teológiai kérdésekkel.

	Harmai Gábor	201	2010.06.05. 09:21:37
	Válasz erre
	Válasz BBela 200. üzenetére: Mindenesetre szellemes gondolat, nem mondom, hogy kapásból kizárható. Ha gondolod, beteszem lábjegyzetként ezzel a szöveggel: "pneuma: Fölvethető, hogy a szó nem a bűnös saját lelkére/szellemére vonatkozik, hanem a Szent Lélekre/Szellemre, akit meg kell őrizni a gyülekezetben attól, hogy a bűnös működése kioltsa (vö. következő vers). A Bibliatudomány nem olyan nagy was ist das. Ha Isten kegyelméből fölmerül benned egy hasonlóan jó ötlet, érdemes utánaolvasni néhány könyvben, lehetőleg külföldiül is, és ha így, másokéval összevetve írod le a saját gondolatodat, akkor rögtön nagyobb figyelmet kap.

	BBela	200	2010.06.04. 17:14:43
	Válasz erre
	Mivel a következő 6. vers inkább a gyülekezet egészségével foglakozik, mint a bűnös személlyel. \"kicsiny kovász, az egész tésztát megkeleszti...\" Nem tudom hogy a \"szózó\" (megment/megtart) ige kapcsolódik-e valahol a Szent Lélekhez, de a meg ne oltsátok μη σβεννυμι 1Thess. 5,19 feltétlenül.

	BBela	199	2010.06.04. 16:45:49
	Válasz erre
	Nagyon szépen köszönöm a segítséget. Én tényleg nem vagyok szakértője ennek a tudománynak, de próbálom korrekt módon értelmezni az Írást. És nem feltétlenül a saját elképzelésemhez ragaszkodni. Illetve a szövegből kiragadni dolgokat. De ez alapján hallott eddigi tanításokban én némely esetben ellentmondásokat látok. Ezért is kérdeztem rá.

	Harmai Gábor	198	2010.06.03. 12:05:38
	Válasz erre
	Válasz BBela 197. üzenetére: Kedves Béla, nyelvtanilag lehet úgy értelmezni a szöveget, hogy itt a Szent Lélekről/Szellemről van szó, hiszen a "pneuma" szó természetesen ezt is jelentheti, a szövegkörnyezet azonban problémásabb. Az előtte lévő vers Pál és a korintusiak pneumájáról ír, majd elkezdi a bűnös helyzetét tárgyalni. Számomra elég logikusnak tűnik, hogy a pneuma szó így valóban a bűnösre vonatkozik. Az is szokatlan, hogy ha a "pneuma" a "Szent Lelket" jelöli, akkor a megelőző "szarx" a bűnös egész személyiségét. Ettől függetlenül nem "leugatni" akarlak, ezek csak ellenvetések. Ha utánanézel a kérdésnek néhány kommentárban, elolvasod néhány szótárban a "szózó" ige használatát (használja-e máshol a Szentírás a Szentlélekre vonatkoztatva) ill. a "szarx" használatát (használja-e máshol a Szentírás az egész emberi személyiség leírására), akkor akár egy korrekt szakcikket is kerekíthetsz a kérdésből.

	BBela	197	2010.05.31. 17:41:11
	Válasz erre
	Lehetne még egy kérdésem? Az 1Kor 5,5/12 πνεῦμα (lélek, szellem) nyelvtanilag és szövegkörnyezetből fakadóan egyértelműen, a vétkes személy lelkére utal? Nem lehet esetleg így is értelmezni a szöveget: hogy a Lélek megtartassék az Úr Jézusnak ama napján. (Isten Szent Lelkével való közösség megmaradjon Jézus eljöveteléig.) Pl.: 2Kor. 13,13 "Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme, és az Istennek szeretete, és a Szent Léleknek közössége mindnyájatokkal."

	BBela	196	2010.05.31. 16:07:25
	Válasz erre
	Köszönöm válaszod. Sokat segített. Üdv: BB

	Harmai Gábor	195	2010.05.18. 15:09:16
	Válasz erre
	Válasz BBela 194. üzenetére: Kedves Béla, ami a tartalmi kérdésedet illeti, ugye megvan a két nagy görög-magyar szótár, a Györkössy-féle általános, és a Varga Zsigmond-féle biblikus? Varga Zsigmondé csaknem biztosan kapható pl. a Kálvin téri református könyvesboltban, Györkössy-t most nem tudom, de a neten érdemes utána nézni. Györkössyben néztem utána a szavaidnak, pont az Ef 5,4 εὐτραπελία szó kapcsán adott egy ötletet. A szó eredetileg pozitív jelentésű: tréfás, kedves, jópofa. Viszont ez az utóbbi jelentés pont úgy torzul a magyar nyelvben is, ahogyan a bibliai görögben. Nem mindegy, hogy valaki jópofa, vagy jópofáskodik. Utóbbi esetben erőltetetten jópofának akar látszani, és ennek érdekében megenged magának olyan beszólásokat, amiket nagyon nem kéne. Úgy tűnik, a Szentírás ettől a magatartástól óv a keresztény közösségben. Az "εὐ" azaz "jó" előtag miatt formailag is telitalálatnak tűnik a "jópofáskodó" - fordítás, erre fogok változtatni. A λοίδορος az "szidalmazó"-t jelent, vagyis emberek közötti magatartásra utal. A "blaszfémeó" hordozza azt a baljós árnyalatot, amit a magyar "káromkodás" szó: aki blaszfémiát mond, az az Isten(eke)t szidalmazza, vagy legalábbis valamilyen szent dolgot megbecstelenít. A szó maga utal arra is, hogy aki így beszél, annak a büntetése nem marad el.

	BBela	194	2010.05.18. 13:34:32
	Válasz erre
	Kedves Gábor! Köszönöm a válaszod. Igazad van. Igen arra nem is gondoltam, hogy a két szó között nincs semmi jelentésbeli tartalom. Ebben nem vagyok szakértő, azért is fordultam hozzátok.

	Harmai Gábor	193	2010.05.17. 20:36:46
	Válasz erre
	Válasz BBela 192. üzenetére: Kedves Béla, a kérdésedre majd próbálok válaszolni, de ezt a mondatodat nem pontosan értettem: "Egyébként úgy vettem észre, hogy az Ef 5,4 εὐτραπελία szó korábbi említése tévesen Eütüchosz-ra hivatkozik." A szóról azt írjuk, hogy hapaxlegomenon, tehát egyszer előforduló szó, az ABC-rendben megelőző szóalak egy személynév, valóban, Eutüchosz. Mondjuk az csakugyan mevitatható, hogy van-e értelme ilyen ugrásoknak pusztán az abc-rend alapján, de vannak olyan esetek is, amikor az abc rendbeli hasonlóság valódi etimológiai hasonlóságon alapul, pl. egy melléknév és egy belőle képzett adverbium között. Olyankor meg nem rossz, hogy a melléknév előfordulásai után az abból képzett, de önálló szóvá vált adverbium is végignézhető.

	BBela	192	2010.05.16. 22:20:27
	Válasz erre
	Tisztelt ehf.hu ! Nagyon hálás vagyok Önöknek, hogy munkájukkal lehetővé tették, hogy a bibliai szövegeket még pontosabban és korrekt módon értelmezhessem. A Károli féle \"káromkodás\" kifejezéssel vagy ezzel szinonim jelentéssel kapcsolatban 3 görög szót is felleltem. Kor 5,11 1Kor 6,10 káromkodó λοίδορος Mt 26,65,9 Ἐβλασφήμησεν• káromkodott Ef 5,4,6εὐτραπελία, trágárság Milyen jelentésbeli különbségek vannak a szavak között? Egyébként úgy vettem észre, hogy az Ef 5,4 εὐτραπελία szó korábbi említése tévesen Eütüchosz-ra hivatkozik. Üdvözlettel: BB

	Harmai Gábor	191	2010.05.07. 20:13:56
	Válasz erre
	Válasz Dolly 190. üzenetére: Hát, nem tudom, ami a netet illeti, barátunk a Google, ingyenesen letölthető Bibliaszoftverek közül a The Word-nek lehet hogy van kész LXX modulja, érdeklődj itt: http://baranyilaszlozsolt.blogspot.com/ Ha pénzt is hajlandó vagy kiadni érte, akkor Bibleworks 8.0

	Dolly	190	2010.05.06. 15:12:31
	Válasz erre
	Köszönöm az útbaigazító választ, egyben szeretném megkérdezni, hogy a görög LXX fordítás szavainak nyelvtani elemzéséhez hozzá lehet-e férni valahol az interneten, és ha igen hol? Előre is köszönöm. Dolly

	Harmai Gábor	189	2010.05.04. 09:17:26
	Válasz erre
	Megint belefutottam egy fogas kérdésbe: a Róm 6,10-ben van két "ho\", amelyeket leginkább így fordítanék: "ami". A modern fordítások "aki"-vel adják vissza a szót, Károli pedig kihagyja. Úgy értelmezném, hogy az első "ami", mint vonatkozó névmás, a Róm 6,6-ban említett "bűn testére" (szó~ma) vonatkozik, az ugyanis semleges nemű, és arról jelenti ki, hogy végleg meghal. Ami ezek után örökké él az emberben, arra vonatkozik a következő "ami", ez értelemszerűen a föltámadott test, mégha ezt a szöveg nem is mondja. Legközelebb ehhez Vida Sándor fordítása van, amennyiben "ami"-vel fordít, de ő ezt Jézusra vonatkoztatja: "ami (benne) meghalt..." Én viszont úgy látom, itt nem csak Jézusról van szó, hanem általában az emberekről, ezért Vida zárójelbe tett szűkítése indokolatlan értelmezés. Nota bene a modern fordítások "aki"-jei is minden emberről beszélnek.

	Harmai Gábor	188	2010.05.01. 16:05:21
	Válasz erre
	Válasz Dolly 187. üzenetére: Szia, Dolly, abban igazságod vagyon, hogy a "megbízta őt" az értelmezett fordítás, a következő frissítéskor javítani is fogom, köszi. A "poieó"-nak azonban van olyan jelentése is, hogy vkit vmivé tesz. Pl. Mt 4,19: "poié/szó hüma~s haleei~sz anthró/pón": "emberhalászokká teszlek titeket". Namost, a Zsid 3,2-ben nyilvánvalóan erről van szó, hiszen Jézust Mózeshez hasonlítja. Jézus hűséges volt az Istenhez, aki olyanná tette őt, mint Mózest. Vida Sándor fordításában: "aki hű volt ahhoz, aki őt azzá tette, mint Mózes is az egész házában" Ha ez a vers Jézus származásáról mondana valamit, akkor nem Mózessel példálódzna a folytatás, hiszen Mózes egy a rengeteg teremtmény közül. Szerepe hasonlítható össze sajátosan Jézuséval, mint a választott nép egyszemélyi vezetőjéé. Szakértő úrként ezt tudom nyújtani.

	Dolly	187	2010.05.01. 11:27:15
	Válasz erre
	"Krisztus hûséges volt ahhoz, Aki létrehozta Õt (a Zsid. 3:2 szószerinti jelentése: hû az õ létrehozójához; A Marshall’s Interlinear Bible pl. pontosan fordította a szövegben szereplõ görög poieszanti szót, amelynek jelentése alkotó, de a trinitaristák megbízottként fordították). A görög poieo jelentése alkotni vagy csinálni, s a szónak ezt az értelmét csak a niceai zsinaton vitatták el." - Ezt egy tanulmányban olvastam, és szeretném megkérdezni a szakértő urakat, hogy miképpen is van ez? (Dolly)

	Harmai Gábor	186	2010.04.30. 15:52:00
	Válasz erre
	Válasz Hello 185. üzenetére: Hát, írtam erről anno egy doktori disszertációt, itt találod: http://mek.oszk.hu/02900/02931/02931.pdf Nem ígérem, hogy könnyű a válasz. Viszont szép.

	Hello	185	2010.04.30. 12:46:12
	Válasz erre
	Mit jelent az a szó, hogy "αρπαγμον" ? A Fil 2:6 értelmezésében segíthetnétek.

	Harmai Gábor	184	2010.04.28. 13:58:28
	Válasz erre
	Válasz Harmai Gábor 183. üzenetére: Folytatom az érdekességek sorolását. Három helyen (Mt 4,3,12; Mt 22,17,1; Mk 13,4,1) a Westcott & Hort-ban az "eipon" alakot találjuk olyan helyen, ahol tartalmilag egyértelmű az imperativusz (Mondd!) Ezek közül a Mk 13,4,1 a Nestlé-Aland szerint is "eipon", tehát nem a mi szövegkiadásunk huncutságáról van szó. A másik két helyen viszont a Nestlé-Aland az "eipe" - alakot, vagyis a szabályos imperativuszt hozza. Kutatnom kellett, hogy miféle dolog ez már, és arra a megfejtésre találtam a GNG 81.1-ben, hogy az "eipon" az csak az egyik lehetséges indicativus aoristos alak, másik forma az "eipa". Az "eipa" pedig imperativuszban megkaphatja az "-on" ragot, és így jön ki az "eipon", mint imperativusz. Ezek után viszont érdemes utánanézni az összes "eipon"-nak, mert bármelyik lehet imperativusz is. Lehet, hogy sok esetben világosabb volna így a szöveg értelme. Ezt most még nem tudom, de kíváncsi vagyok.

	Harmai Gábor	183	2010.04.22. 18:52:10
	Válasz erre
	Válasz Harmai Gábor 182. üzenetére: Még egy jópofa hely: Mt 11,16 Így szoktuk fordítani (most az ÚPB szerint): „De kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlók azokhoz a gyermekekhez, akik a piacon ülnek, és ezt kiáltják a többieknek:" Nehéz ebben a mondatban, hogy ki beszél kihez, értelemszerűen ugyanis nyilvánvalóan Jézus ill. János a furulyázó ill. siratóéneket éneklő, és a gyerekek a hűtlen nemzedék, amely nem megy bele a "játékba". Formailag ugyanakkor mintha a gyermekek furulyáznának, ill. énekelnének. A görögben ez áll: προσφωνοῦντα τοῖς ἑτέροις λέγουσιν Namost, a "λέγουσιν" az lehet többes dativusban álló particípium, és ekkor Jézusra és Jánosra vonatkozik. Ők a mondók, akiknek "odakiáltanak", esetleg, akiket leszólnak. Kicsit erőltetett, de egy lábjegyzetet megér.

	Harmai Gábor	182	2010.04.21. 15:24:50
	Válasz erre
	Szorgos korrektúrázás közepette találtam egy izgalmas helyet. Mt 9,28b Πιστεύετε ὅτι δύναμαι τοῦτο ποιῆσαι; A modern görög szövegkiadások kérdőjelet tesznek a mondat végére, és ennek felelnek meg a fordítások: "Hiszitek, hogy képes vagyok megtenni?" A kérdőjel azonban a Codex Sinaiticus tisztán nagybetűs szövegében természetesen nincs ott, ezért modern szövegértelmezést jelent. Lehetséges azonban egy másik szövegértelmezés is: a Πιστεύετε - szót fordíthatjuk imperativusszal: "Higgyétek, hogy képes vagyok megtenni!" Lábjegyzetbe tettem be ezt a lehetőséget, mert végülis a Wescott & Horthoz készítünk szószedetet, de úgy gondolom, ez a fordítás áll közelebb a Szentíró tanításához. Ja, a neten a probléma természetesen csak a következő frissítéskor jelenik meg, ami azonban lassan érik.

	Harmai Gábor	181	2010.03.24. 09:33:22
	Válasz erre
	Válasz Egy hozzászóló 180. üzenetére: Rendszergazdai minőségemben elhárítom a kérdést, amennyiben a Szentírás megértéséről szintekben gondolkodom. Első szint a szöveg megértése, második szint a szövegkritika, tehát az esetleges szövegváltozatok összevetése, harmadik szint a vizsgált gondolatmenet lehatárolása és a szövegkörnyezet elemzése, negyedik szint a Szentíró mondanivalójának a megértése, ötödik szint összevetni azzal, ami az Egyház hagyományában fölbukkant - arianizmus, stb. - hatodik szint összevetni a saját élettapasztalatunkkal, világi tudásunkkal, stb., és végül hetedik szint átgondolni, hogy Isten kegyelméből hogyan prédikálnék a szövegről. Ebben a modellben mármost weblapunk az első szinten kíván segíteni: szeretnénk nyelvtanilag közelebb hozni a felhasználókhoz, hogy mit mond a szöveg. Kérdésed az ötödik szinten van: hogyan viszonylik egy szentírási vers az arianizmushoz. Katolikus - tehát trinitárius - papi minőségemben úgy válaszolnék, hogy a Szentíró szándéka a Laodikeai gyülekezet abszolút függését bemutatni a hozzá szóló személytől: aki szól a gyülekezethez, az Isten hűséges, végleges tanúja (ámen), kezdettől az egész teremtés ura, amit a gyülekezet képzelt gazdagságával kell összevetni. A szöveg tehát Jézus és a gyülekezet viszonyáról tanít, míg Ariosz az Atya és Jézus viszonyára kérdez rá. Ez utóbbi kérdésre önmagában ez a szöveg nem ad választ, a helyes válasz különféle szentírási helyek összességéből áll össze, számomra személyesen (6. szint :-) ) legfontosabb a Filippi levél Krisztushimnusza (vö. Fil 2,5-11).

	Egy hozzászóló	180	2010.03.24. 08:05:40
	Válasz erre
	Kielemeznétek nekem Jel 3:14 másik felét, kiváltképpen az ariánizmus tekintetében?

	Harmai Gábor	179	2010.03.20. 10:41:02
	Válasz erre
	Válasz Harmai Gábor 178. üzenetére: Fícsör! Fícsör! Fícsör! Elkészült, és a "Letölthető anyagok" - fülön keresztül elérhető az ígért e-book, egy 2,1 Mb méretű, 548 oldalas Winword dokumentum, amelyben az Újszövetségi Szentírás szövegét pontosan Wescott és Hort 1885 évi szövegkiadása szerint osztottuk oldalakra. Így a honlapunkon lévő digitalizált szöveg és a könyvkiadás jól összehasonlítható. Hasznos gyakorlat kezdő görög nyelvtanulók számára, ha úgy tanulnak görögül olvasni, hogy ennek az e-booknak és a könyv fénymásolatának szövegét párhuzamosan olvassák, másrészt haladó görögösök számára ez a gyakorlat lassú, figyelmes Szentírásolvasást jelent, ami tapasztalataink szerint gyorsan válik imádsággá. Az összehasonlításhoz a fénymásolat önköltsége és a postaköltség megfizetése ellenében szívesen küldünk fénymásolt könyoldalakat, ha pedig ilyen módon digitalizációs hibákat sikerül föltárni, készséggel és köszönettel javítjuk mind az e-bookot, mind a web-oldalunkat. Komolyan reméljük azonban, hogy már sokat kell dolgozni egy-egy hiba megtalálásáért, mert legföljebb néhány vessző- és ékezethiba lehet a szövegben. Az e-bookhoz írt angol, olasz ill. magyar nyelvű utószó fontos információkat tartalmaz, az e-book konkrét használata előtt mindenképpen ajánlott elolvasni. Az olasz utószó javításáért, és angolra való továbbfordításáért hálás köszönet Richard Wilsonnak, a www.laparola.net weboldal szerkesztőjének!

	Harmai Gábor	178	2010.03.10. 21:53:53
	Válasz erre
	Fícsör! Fícsör! Fícsör! No, megtörtént az ígért frissítés. 1. Örömmel jelentem, hogy a fölhasznált Szentíráskiadás, a Westcott & Hort digitalizációja most már egészen megalapozott, az esztergomi Szent Péter és Pál Plébánia néhány munkatársa ugyanis kérésemre végigolvasta a könyvet, és összevetette a digitalizált anyaggal. Isten áldása a munkájukért, de ide is kiteszem a nevüket: Kantjukov Rüsztem, Németh Mária, Kovács Kitti. Nekik hála rengeteg javításon vagyunk túl. Rövidesen megjelentetünk egy letölthető referencia e-book-ot, ami oldalanként a könyvnek megfelelően mutatja a digitalizált szövegünket, és ami alapján igen könnyű lesz a neten levő szövegünk megbízhatóságát ellenőrizni. Kérésre szívesen küldünk fénymásolt oldalakat a könyvből. Kreatív dolog úgy tanulni görögül olvasni, hogy már eközben a szolgálhatjuk felebarátainkat a föltárt digitalizációs hibák jelzésével, de merem mondani, hogy már nem lesz sok. 2. Elvégeztem egy halom automatikus ellenőrzést a névelő-főnévegyeztetés ill. a prepozíció - főnévegyeztetés frontján. Hát, elég sok hibát javítottam, főleg persze azokban a szövegekben, amelyekért még mindig nem vállaltunk személyes felelősséget, hanem ahol csak a gép által máshonnan másolt szómagyarázatok vannak. Talán most már olyan hiba sehol nem lesz, amit eddig többen szóvá tettetek, hogy a névelő és a főnév n.sg.nom-ban van, előtte pedig kötelező acc. vonzatot írunk a prepozíciónak. 3. Laci közkívánatára bekerült a "σκανδαλίζω" magyar nyelvű magyarázata, de hogy azért ne legyen olyan szép az összkép, a szómagyarázat még a gép által másolt butaság maradt a Mt 18,9-ben. Ezt majd a következő frissítéskor javítom.

	Harmai Gábor	177	2010.03.03. 13:55:07
	Válasz erre
	Válasz Bolla László 176. üzenetére: Kedves Laci, be kell valljam, szövegkiadási kérdésekkel csak afféle muszáj-Herkulesként kezdtem el foglalkozni, mivel elviekben elfogadom Balázs Károly egy eltalált félmondatát: a GNT27 az új Textus Receptus. Tény, hogy tudományos dologzatban vagy a GNT27 szerint kell idézni a Szentírást, vagy legalábbis be kell idézni, és meg kell tudni indokolni szövegkritikai érvekkel, hogy miért térsz el attól. Ez az elfogadott módszertan. A GNT27 ilyen státuszát tartalmilag a rengeteg átnézett és összevetett ókori és középkori kézirat magyarázza, amelyekről a könyvkiadás kritikai apparátusa részletesen számot is ad, formailag pedig az az ökumenikus bizottság, amely a variánsok összevetését végezte. Noha protestáns kezdeményezésű a munka, a bizottságba katolikus részről meghívták azt a Carlo Maria Martini bíborost, akit néhány éve még komoly pápaesélyes személyként emlegettek az újságok, és aki mindenesetre az egyik legközismertebb élő katolikus személyiség. Szóval ha a Német Bibliatársulat - nagy megbotránkozásomra - rá nem kényszerít, hogy vegyem le a netről a GNT27-et, én bizony nem ástam volna elő a Wescott & Hortot. Így, hogy előástam, szakmai kötelességemnek tartom, hogy szóról-szóra összevessem a GNT27-tel. Érdekesség egyébként, hogy Wescott és Hort, ez a két oxfordi tudós igazából szigorúbb volt, mint a GNT27 szerkesztőbizottsága. A GNT27 kb. 900 szóval hosszabb, mint a W & H, mivel szögletes zárójelben számos olyan szöveget beletettek, amelyeket W & H utólagos betoldásként elvetett. Ezeket az eltéréseket majd részletesen bemutatom. Persze ezt a 900 szót azzal a 138 000-rel kell összevetni, amelyből a görög Szentírás akármelyik szövegkiadása áll. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy valódi Szentírás van kint a honlapunkon, görögtanulásra teljesen alkalmas, és alkalmas arra is, hogy utánanézzetek benne, ha a magyar fordításban valamilyen érdekességre bukkantok. Ha valaki tudományos dolgozatot ír, akkor pedig linken eléri a GNT27-et.

	Bolla László	176	2010.03.02. 20:34:43
	Válasz erre
	Válasz Harmai Gábor 175. üzenetére: Köszönöm Gábor a szolgálatkészségedet! Az ajánlott CD-t pont a napokban szereztem be, így meg tudom nézni azt is, úgy, ahogy ajánlottad. Vannak, akik a (Károlinak és King James v-nek megfelelő) Textus Receptus szélesebb körben másolás által elterjedtebb görög szövegét tartják helyesebbnek úgy tudom a Nestle-Aland-hoz, vagy a Codex Sinaiticus-hoz képest is, jó lenne ha ez a kérdés is előbb-utóbb mindenki számára megnyugtatóan tisztázódhatna, akár még több korai, illetve korábbi kézirat megtalálása által, hogy Isten Szavából senki se vegyen el, és ne is tegyen hozzá, még jóhiszemű tévedésből sem. Aki érez késztetést a szívében, Imádkozhat ezért, és természetesen a fordítók felülről kapott bölcsességéért, hogy minél jobb munkát végezhessenek. Az Úr áldjon Titeket és a munkátokat, ami nem hiába való az Úrban 1Kor15,58! Szeretettel, Bolla László testvéretek

	Harmai Gábor	175	2010.02.25. 20:38:16
	Válasz erre
	Válasz Bolla László 174. üzenetére: Kedves László, mindent a felhasználó elégedettségéért! - alapon előreveszem a σκανδαλίζω szómagyarázatának a magyarítását. Viccen kívül: olyan munkákban, amit előbb-utóbb úgyis el kell végezni, szívesen előreveszem a kifejezett felhasználói igényeket. A következő frissítésben benne lesz, a következő frissítés pedig nagyon érik, már csak napok kérdése. Egyéb "megbotránkoztatás"-t jelentő szavak ügyében magyar nyelven a legjobb segédeszköz Balázs Károly szómutató szótára. Aszongya, Károli Gáspár még az ἀπρόσκοπος, -ον melléknevet fordítja a magyar "megbotránkoztat" igével (Acs 24,16 ill. 1Kor 10,32, vö. még Fil 1,10), ill. ennek kapcsán érdemes megnézni a fosztóképző nélküli változatokat: πρόσκομμα, -́τος, προσκοπή, -ῆς, προσκόπτω Ilyesmi a mi oldalunkról nem derül ki közvetlenül, ehhez tényleg Balázs Károly fantasztikus munkája kell. Egyébként mostanában CD-n is kapható, 5000 Ft-ot nekem megért.

	Bolla László	174	2010.02.23. 15:34:19
	Válasz erre
	Kedves Testvérek! A Mt 18,9,6 σκανδαλίζει megbotránkoztatja szójegyzete sajnos csak olaszul van meg, jó lenne magyarul is ezen az érdekes részen - soron kívül - elolvasni a jegyzetet. Felvetődik még, hogy a görögben a botránkozásra van-e megkülönböztetés a bűnös és a nem bűnös változatára, vagyis amikor Jézusban, az Igazban botránkoznak meg a bűnösök, azzal szembe állítva, amikor egy bűnös tett botránkoztatja meg az igazakat. Egy másik, független észrevétel, hogy sajnos a despota szóról inkább a negatív jelentés jut eszükbe az embereknek és szokták is mondani, hogy Isten nem egy despota, ugyanakkor a görög szöveg jó és eredeti értelmében Istenre használja a despota szót. Köszönöm, hogy a görög szöveg jobb érthetősége miatt a pontosabb szellem szó használatától sem zárkózik el a fordítócsapat! Köszönet a sok és áldott jó munkáért, szolgálatért a testvéreimnek! Szeretettel,Bolla László

	Harmai Gábor	173	2010.02.12. 15:15:39
	Válasz erre
	Válasz Péter 172. üzenetére: Kedves Péter, azzal találkoztál, hogy a NA27 kiadásról a Westcott & Hort-ra váltottunk. Nem tudom, hogy állsz szentírási szövegkritikával, de az az igazság, hogy ennyi bizonytalanság a ránk maradt kézírásos kódexekben van. Egyébként értelmileg egyik sem jelentős szövegvariáns, pl. a Jn 14,7: "Honnan ismernénk az utat" v. "Honnan ismerhetnénk az utat" stb. Ha könyv alakban megvan az NA27, akkor a kritikai apparátusban megnézheted, mely ókori kódexek hozzák azt a szövegváltozatot, amit mi a Westcott & Hort-nak megfelelően kitettünk a netre, és melyek hozzák azt, amit a Nestlé-Aland kiadásból idézel. Esetleg nézz szét a Codex Sinaiticusban, fantasztikus élmény, és a linktárunkból kiindulva eléred. Még annyit tudok mondani, hogy a jogász ismerőseim ülnek a kérdésemen, hogy lábjegyzetben közzétehetjük-e a Nestlé-Aland szövegvariánsokat a főszöveg alatt, klikkelésre nyíló lábjegyzetként. Ha igen, akkor rövidesen nálunk is tájékozódhatsz arról, ha eltérünk a jelenleg tényleg legelfogadottabb, de számunkra nem engedélyezett szövegtől, a Nestlé-Aland 27-től. Tudományos dolgozatban viszont érdemes az NA27-et idézned, neten megtalálod szintén a linktárunkból kiindulva.

	Péter	172	2010.02.09. 22:39:52
	Válasz erre
	A Jn 14,7-ben a 2. szó nem "egnókeite", hanem "egnókate" és utána "av édeite" helyett, csak "gnószeszthe" van. Valamint utolsó szó után még egy "auton" jön. Jn 14,9-ben 5. 6. szó nem "toszouton chronon", hanem "toszoutó chronó". Jn 14,4. vers vége nem "pósz oidamen tén hodon", hanem "pósz dünametha tén hodon eidenai"

	Harmai Gábor	171	2010.01.27. 22:33:08
	Válasz erre
	Találtam egy elég nehéz verset: Zsid 3,16 τίνες γὰρ ἀκούσαντες παρεπίκραναν; ἀλλ᾽ οὐ πάντες οἱ ἐξελθόντες ἐξ Αἰγύπτου διὰ Μωυσέως; A τίς, τί szócsoportot javítgatom, próbálom eldönteni, hogy hol kérdő névmás, és hol határozatlan névmás. Itt nagyjából eldönthetetlen a kérdés: a τίνες határozatlan névmás a Neovulgáta fordítás szerint: "Mert egyesek, amikor ezt hallották, elkeserítették Istent; de nem mindnyájan, akik Mózes alatt Egyiptomból kivonultak." Kérdő névmás Károli, és a Szent István Társulat szerint: "Mert kik keseredtek el, mikor ezt hallák? Nemde mindazok, a kik kijövének Égyiptomból Mózes által?" (Károli) "Kik voltak, akik szavának hallatára lázadoztak? Nemde mind olyanok, akik Mózes vezetésével kivonultak Egyiptomból?" (SzIT) A Vulgata és egyébként a King James Version angolul viszont szintén határozatlan névelő-párti: "quidam enim audientes exacerbaverunt sed non universi qui profecti sunt ab Aegypto per Mosen" A Westcott & Hort és a Nestlé-Aland szerkesztői a kérdő névmásra szavaznak, azért tesznek kérdőjelet a παρεπίκραναν; után, de ez modern kiadói döntés. Megnéztem a Codex Sinaiticust is. Íme: τινεϲ γαρ ακουϲα τεϲ παρεπικρανα αλλ ου παντεϲ οι εξελθοντεϲ εξ ε γυπτου δια μωϋ ϲεωϲ Magában a kódexben természetesen szóközök sincsenek, nemhogy írásjelek. Hát, így írásjelek nélkül nézve a szöveget, sokkal inkább tűnik határozatlan névelőnek a τινεϲ. A későbbiekben az "αλλ ου παντεϲ" inkább tűnik közbevetésnek (de nem mindannyian), mint szónoki kérdésnek (vajon nem mindannyian?) Érvek, fölvetések? Egyenlőre marad a Vulgata változata, de írtam lábjegyzetet, ahol jelzem a problémát, rövidesen fönn lesz a neten is.

	Süttő Dániel	170	2010.01.25. 18:27:33
	Válasz erre
	Válasz Németh Tibor 169. üzenetére: Kedves Tibor! Az ilyen és hasonló hibák a Westcott-Hort féle kiadásra való áttérés miatt történt. Az újonnan használt szövegváltozatban ugyanis (az eltérő olvasatok miatt) egyes helyeken előfordulhattak ilyen hibát okozó ütközések. Mostanra azonban sikerült javítani ezeket.

	Németh Tibor	169	2010.01.22. 08:51:16
	Válasz erre
	Válasz Németh Tibor 168. üzenetére: A következő vers végén a μαργαρίτας is kétszer szerepel.

	Németh Tibor	168	2010.01.22. 08:48:24
	Válasz erre
	Üdv! A Máté 13:44-nek a végén kétszer szerepel az ἐκεῖνον. Nyilván elírás. Legyetek áldottak Jézus Krisztus nevében!

	Harmai Gábor	167	2010.01.06. 11:45:02
	Válasz erre
	Válasz Török Bandi 165. üzenetére: elakhe: akkor már inkább "részesedett" az ApCsel párhuzam ill. az alapige Györkössynél szereplő 3. jelentése alapján, de legföljebb lábjegyzetben vállalom ezt a fordítási lehetőséget, mivel tulajdonképpen biblikus szakkérdés, hogy az illatáldozat végzését sorsolták-e, vagy volt egy beosztás, ami szerint Zakariás is részesedett benne. E szakkérdés eldöntését kicsit meredeknek érzem pusztán annak alapján, hogy az elakhe ige ezen a helyen formáját tekintve aktív, és az inkább "sorsol"-t jelent, mint "kisorsoltatás"-t.

	Harmai Gábor	166	2010.01.05. 23:25:35
	Válasz erre
	Válasz Török Bandi 162. üzenetére: παρηκολουθηκότι: Hát, a múlt idejű (ill. előidejű) particípium a magyar nyelvben kifejezhetetlen. Vagy nem particípium, vagy nem múlt idejű. Mármost az előidejűséget a szövegkörnyezet is világosan mutatja, hiszen ott a következő ἄνωθεν szó (elejétől fogva). Ezek után a particípiumos jelleg kifejezése számomra fontosabbnak tűnik. Különösen, hogy a tényleges fordítások mindig a múlt idő kifejezését választják, mi meg itten bibliai nyelvészkedünk, vagy inkább nyelvet tanulunk.

	Török Bandi	165	2010.01.05. 20:02:04
	Válasz erre
	Válasz Harmai Gábor 164. üzenetére: Kedves Gábor! Köszönöm, hogy tisztába tetted a dolgokat. Valóban, én tévedtem. Egyedül az első hozzászólásomban, a participiumos formával kapcsolatos felvetésem tartom. Az "elakhe" azót lehetne így fordítani: "rá esett a sors"? Bandi

Név:

E-mail: (Kitöltése nem kötelezõ, a könnyebb kapcsolatfelvételt szolgálja)

Robotszűrés: Aki másnak vermet ás, maga bele.
Üzenet: